Nagyon sok vita alakult ki arról a témáról, hogy a Fidesz kiépíti-e a hatalmát vagy sem. Úgy gondolom, hogy igazából ennek eldöntéséhez semmi más nem kell, csak két dolog:

1. Figyelni a híreket, hogy mit szavaztak meg.
2. Megnézni, hogy van-e jogi lehetősége a Fidesznek arra, hogy kiépítsenek egy hatalmi rendszert.
   
   

Egyrészt a híreket is figyeltem illetve a jogi lehetőségeknek is utánajártam. Nem kellett sokáig menni, az Alaptörvény sok mindenre megoldást ad.

A "gránit szilárdságú" Alaptörvény rendelkezései közül nézzük egy példát:

„A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

[Alaptörvény 26. cikk (3)]

Ez olyan, mint egy három ismeretlenes egyenlet. Helyettesítsük be őket:

1. Köztársasági elnök = Áder János 
2. Az országgyűlési képviselők 2/3-a = Fidesz
3. tehát, az Országgyűlés = Fidesz 
   
   

A példa magyarul:

A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre Áder János javaslatára a Fidesz választja. A Kúria elnökének megválasztásához a Fidesz kétharmadának szavazata szükséges.

Így gondolom máris érthetőbb. A jogi alap tehát megvan, pláne, hogy ezt a jogi alapot a Fidesz háromtagú bizottsága írta.

Nézzük, hogy kiket választhat vagy választott már meg a Fidesz:

• Áder Jánost, Schmitt Pált
• Orbán Viktort
• Az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét
• A Legfőbb ügyészt
• Az Alapvető jogok biztosát és helyetteseit
• Az Állami Számvevőszék elnökét
• Az Országos Bírósági Hivatal elnökét
• A Médiatanács tagjait
  
  

Az után, hogy az országgyűlés szavazta meg Orbán Viktort, Schmitt Pál, Áder Jánost vagy éppen Matolcsy Györgyöt, a kérdés csak az, hogy vajon milyen embereket ültettek a többi pozícióba?

...egy hallgatói hang