USA alkotmánya 1787-ben lépett hatályba és 226 év alatt, 27-szer módosították.
Magyarország alaptörvénye 2012-ben lépett hatályba és 1 év alatt 4-szer módosították.

Még a módosítások előtt a Fidesz megírta az Átmenetei Rendelkezéseket és hozzá is csatolta az Alaptörvényhez. 2012. január 1-től, az Alaptörvény is hatályba lépett, de nem vártak sokat, hogy hozzányúljanak, ami a saját munkájukat is minősíti. Sőt, a módosítások kihirdetései között legtöbb eltelt idő, öt hónap volt. 

Az Alaptörvény Első módosítása 2012. június 18-án lett kihirdetve:

Itt nincs nagyon sok minden megemlíteni való, a Záró Rendelkezésekhez írtak plusz egy passzust. Illetve az Átmeneti Rendelkezések egyik cikke hatályát vesztette.

Az Alaptörvény Második módosítása 2012. november 9-én lett kihirdetve:

Szintén az Átmeneti Rendelkezéseket módosították, pontosabban a 23. cikkét plusz két bekezdéssel egészítették ki. Ebbe beleírták a választási regisztrációt, amit sarkalatos (kétharmados) törvényhez kötöttek. Erre mondja a következetes ember, hogy ez a választójogunk korlátozása. Hiszen ha nem regisztráltunk volna időben, akkor a következő négy év alatt semmi másra sem szavazhattunk volna.

Másrészt pedig beleírták, hogy az országos népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adott. 

Kb. nyolc millió választópolgár van most Magyarországon. A megírt bekezdés szerint négy millió szavazónak kellene elmennie szavazni. Ebből több mint két millió szavazónak kellene ugyanarra szavaznia.  Ez jelen pillanatban szinte lehetetlen, ugyanis nem hiszem, hogy volt valaha ilyen magas részvételi arány. Ez nem más, mint a népszavazás lekorlátozása. 

Az Alaptörvény Harmadik módosítása 2012. december 21-én lett kihirdetve:

Az Alapvetés fejezet P cikkét írták át és szintén bevezettek egy sarkalatos (kétharmados) törvényt, ami a termőföldekre vonatkozik. A harmadik módosítás kihirdetéséhez egy hétre, az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Átmeneti Rendelkezések több passzusát is és alkotmányellenesnek nevezte azokat. Az Orbán-kormány azt reagálta, hogy ez esetben beleteszik az Átmeneti Rendelkezéseket az Alaptörvénybe. 

• Mi értelme van Magyarországon Alkotmánybíróságnak, ha az Orbán-kormány nem veszi figyelembe annak döntéseit?
• Hogy történhet meg az, hogy az Orbán-kormány NYILVÁNOSAN kerüli meg az Alkotmánybíróságot és az emberek még csak fel sem háborodnak? 

Az Alaptörvény Negyedik módosítása 2013. március 25-én lett kihirdetve: 

Beleírták, hogy a családi kapcsolat alapja csak házasság lehet és a szülő-gyermek viszony.
Ezzel kimondva, hogy akik nem élnek házastársi életet, vagy nem a szüleikkel élnek azok nem kaphatnak a családoknak járó járulékokból, jutalékokból és segélyekből egy petákot sem.

Beleírták, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását a Kormány felügyeli és a Kormány is határozza meg.
Ezzel kimondva, hogy az egyetemek és főiskolák önállósága megszűnt. Pénzügyi kérdésekben mindent a Kormány fog eldönteni, illetve a Kormány által küldött kancellár. 

Beleírták, hogy a felsőfokú oktatásban anyagi támogatásban való részesülést foglalkoztatáshoz köthetik.
Ezzel kimondva, hogy aki államilag támogatott felsőoktatási képzésen tanul, annak kötelező lesz itthon maradni és addig dolgozni amíg azt a törvényben meghatározták.

Beleírták, hogy törvény vagy rendelet jogellenessé minősítheti az életvitelszerű tartózkodást közterületen.
Ezzel kimondva, hogy aki az utcán él, az jogellenes. Tehát a hajléktalanok jogellenesen tartózkodnak, alszanak és élnek az utcán. Nem vitás, hogy nem szép látvány, de az, hogy utcára kerültek, az nagy részben a Kormány hibája és felelőssége.  

Beleírták, hogy Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és annak módosításait csak és kizárólag a megalkotás és a kihirdetés szempontjaiból vizsgálhatja.
Ezzel kimondva, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja ténylegesen az alkotmányt és annak módosításait, csak mondhatni „távolról”. 

Beleírták, hogy ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága vagy más bíróság olyan fizetési bírságot szab ki az államra, ami a központi költségvetésbe nem fér bele, akkor közös hozzájárulást kell megállapítani.
Ezzel kimondva, hogy ha a fent szereplő jogalkalmazó szervek megbírságolják az államot, akkor az Orbán-kormány új adót szabhat ki az adófizetőkre.

Az Alaptörvény módosításokban összesen 16 alkalommal neveztek meg, új kétharmados törvényt vagy kétharmadhoz köthető határozatot vagy döntést.

Így a kétharmados határozatok, döntések száma:

(1989) a Magyar Köztársaság Alkotmányában 49,
(2012) Magyarország Alaptörvényében 72,
(2013) a négy alaptörvény módosítás után 88. 

Lassan elérjük az 1949. évi kommunista alkotmány szintjét?

...egy hallgatói hang